A konzisztórium (egyháztanács, presbitérium) 1739-ben jött létre Debrecenben, tanácskozásainak helye a mai Püspöki Hivatal épületének déli sarkán állott (Kálvin tér 17.), a líciumfa közelében, földszintjén a pénztárral, első emeletén a levéltárral. Amikor Mária Terézia 1752-ben eltiltotta a várost a református egyház és a Kollégium anyagi támogatásától, siettette a konzisztórium megerősödését, ugyanakkor Bécsből gyanakodva figyelték a református szenátorok „titkos” tanácskozásait. Mivel a város főbírájának hivatalával „régi szokás szerént az Ekklézsia Curatorság öszve köttetett,” a testületben még 1849-ben is automatikusan helyet kaptak Debrecen újonnan választott politikai vezetői, így a várost és az egyházat még jó ideig ugyanazok a személyek irányították.
A konzisztórium egyházszervezeti és egyházvédelmi kérdéseken kívül az alsó-, közép és felsőfokú iskolai nevelés elvi és gyakorlati kérdéseivel, ezen belül a külföldi ösztöndíjakkal is foglalkozott, döntött a nyomda működéséről és kiadványairól is.
Fotó: Kalocsai Richárd